86 éves - a közgazdaságtudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, reformközgazdász. Tizennégy könyve, száznál több tanulmánya, ezernél több cikke jelent meg.
A közgazdászok is kezdik elismerni, főleg szavakban, hogy a társadalom gazdasági teljesítménye jelentősen függ az oktatás hatékonyságától, a családi élet minőségétől, az életmódtól. Ennek ellenére mégis még mindig a klasszikus közgazdaságtan két évszázados fogalomkörében okoskodnak és csak a pénzügyi egyensúlyról csatáznak. Sajnos a politikusok még náluk is rövidebb távra optimalizálnak.
Ez jutott eszembe, amikor egy 1940-ben elkezdett finn felmérés eredményéről értesültem. Amikor a szovjet agresszió ellen a fronton a létüket védték, maradt idejük egy rendeltre, ami kimondta, hogy minden egy éves gyermek fizikai adatait fel kell venni. Később, tanulva a tapasztalatokból, a felmérést az újszülöttekre terjesztették ki.
Az egy évesek átlagos testmagassága 72 centiméter volt. Ötven évvel később ennek a korosztálynak az átlagos jövedelme évi 27 ezer euró volt. Ezzel szemben azok, akik egy éves korukban hat centivel magasabbak voltak, 39 ezer euró a jövedelműek. Természetesen ezek átlagok, a kicsinek születettek között is vannak jól keresők, és a nagyra nőttek között is leszakadók, de a társadalom számára nagyon fontosak az átlagok.
Az a tény, hogy Európa leggyorsabban gazdagodó államában ilyen mértékben függ a munkaerő hatékonysága attól, milyen sors volt az anyaméhben, arra figyelmeztet, hogy ne dőljünk be a liberális közgazdászok rémítgetésének, hanem legyünk sokkal szociálisabbak.
A finn felmérés tanulsága, hogy az ország jövője nem is annyira a születendő gyermekek számától, hanem sokkal inkább az őket kihordó kismamák életmódjától függ. Ez az érintett szaktudományok, különösen a gazdaságpolitikusok, számára ugyan újdonság, de a kultúrák és az erkölcsök világában sok ezer éves gyökerei vannak. A terhes nőket megkülönböztetett figyelem övezte, az ő kívánságukat tiszteletben tartották. Mára ugyan a terhes nők táplálkozása, a nehéz munkától való megkímélése ugyan a többség számára biztosítható, de annál több gond származik a kismamák dohányzása, zaklatott életvitele, a környezeti ártalmak megnövekedése miatt.
Jó volna eljutni annak felismeréséhez, hogy a következő nemzedék teljesítménye nem annyira a mai gazdaságpolitikusok ügyeskedésétől, mint sokkal inkább az adott lehetőségek között is biztosítható okosan éléstől függ. Minél kisebb az emberpalánta, annál erősebb nyomot hagynak benne a kártékony hatások.
Mikor érjük meg, hogy a hatalom csúcsára jutatott politikusok nem azzal büszkélkednek, hogy mennyi magyarnak a miniszterelnökei, hanem azzal, hogyan járulnak hozzá, hogy a kevés minél értékesebb legyen.
A tények tanúsága szerint hosszú távon sokkal több eredmény várható abból, hogyan gondoskodunk a kismamákról, mint abból, hogyan vigyázunk a pénzügyi egyensúlyra.
