86 éves - a közgazdaságtudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, reformközgazdász. Tizennégy könyve, száznál több tanulmánya, ezernél több cikke jelent meg.
Az elmúlt nyolc évben Magyarországon nemcsak az volt a baj, hogy az állam eladósodott, halmozta az adósságát, hanem ezt tette a lakosság is. A politika felelőtlensége az volt, hogy a lakosságot is belehajszolta az eladósodásba, a jövedelme feletti költekezésbe. Méghozzá nem is forintban, az ország valutájában, hanem svájci frankban, ami még az EU körén is kívül áll. »
Jó hatvan éve vagyok a The Economist rendszeres olvasója, de még nem olvastam ennyire megtéved írást benne, mint a legutóbbi számban, ahol Kína és India versengéséről írnak. Már a címlapon közölt kép elárulja, hogy két egyenrangúnak tartott óriás viadaláról lesz szó. »
Hatvan éve vagyok a világsajtó figyelője, de még nem találtam példát arra, hogy annak elitjétől olyan dicséretet kapjunk, mint a Nemzetközi Valutaalappal szemben tanúsított viselkedésünk okán. »
Nem az a fő bajunk Simor Andrással, a jegybankunk elnökével, hogy sokat keres, hanem, hogy rossz jegybankelnök. A kereste, nemcsak a kormány, de a közvélemény egységes megítélése szerint is, a teljesítményéhez viszonyítva, sok. Ezerszer is megszolgálta volna a fizetését, ha jól végezte volna a dolgát. »
Már néhány évtizedes múltja van annak, hogy a feladathiányban szenvedő tudósok, a faladat hiányban szenvedő politikusok, a témahiányban szenvedő újságírók, és az unatkozó közvélemény a várható felmelegedéssel tölti idejét.
Tudósként azt vallom, hogy fejlődés csak ott van, ahol a helyzet, változtatást követel. Ahol nincs ilyen kényszer, ott nincs fejlődés, ott áll az idő. »
A választások előtt még mindig nagy csendben a baloldal a legnagyobb bűne felett. Ellenkezőleg igyekszik felújítani azzal a liberális oldallal a szövetségét, amelyik a vesztébe vitte. »
Gyurcsány hatalomra kerülése óta éreztem, hogy a Népszabadság padlóra kerül, mert a szerkesztő bizottságának fogalma sincs arról, milyen végzetes csapást jelentett a szoclib megerősödése akkor, amikor már nyilvánvaló volt, hogy meg vannak számlálva az évei. Akkor az MSZP-nek éppen az ellenkezőjét kellett volna megpróbálni, amit az SZDSZ nyomására tettek. »
Az osztálytársadalom akkor jött létre, amikor az első termelési forradalom, a növénytermelés és állattartás megjavította az életfeltételeket, csökkentette a halandóságot, és megindult az eddig gyakorlatilag, évszázados mértékben is stagnáló népesség növekedése. »
A közgazdászok is kezdik elismerni, főleg szavakban, hogy a társadalom gazdasági teljesítménye jelentősen függ az oktatás hatékonyságától, a családi élet minőségétől, az életmódtól. Ennek ellenére mégis még mindig a klasszikus közgazdaságtan két évszázados fogalomkörében okoskodnak és csak a pénzügyi egyensúlyról csatáznak. Sajnos a politikusok még náluk is rövidebb távra optimalizálnak. »
A modern történelemtudomány nem tulajdonít elegendő jelentőséget annak, hogy milyen művelési mód mellett mekkora és hogyan alakul az eltartó képesség. Pedig fajunk történelmének nagy változásait az eltartó képesség növekedése alapján lehet megérteni. Meg kell értenünk az okait, hogy láthassuk a következményeit. »
Minden tudománynak az elsődleges feladata olyan törvények feltárása, ami alapján lehet látni, hogy milyen körülmények milyen jövőt determinálnak. A közgazdaságtan még egyetlen társadalom ismerete alapján nem tudta megjósolni, hogy milyen jövő vár rá. »
Ritka alkalom, hogy elgondolkozzunk azon, mibe érdemes befektetni.
I. A legalacsonyabb kategóriába az a nagy többség tartozik, akinek már van megtakarítása, de az nem jelentős. Ezek között is két csoport van.
a. Az egyik jövedelméből is jelentős áldozatot hozva gyermekeket vállal, és azok képességének megfelelő nevelést, képzést biztosít. Sajnos sem a politikusok, sem a közgazdászok nincsenek tudtában annak, hogy az a társadalmi réteg, amelyiknek számottevő megtakarítás van, nagyon eredményes gyermeknevelő. Azt a politikai vezetésnek és a közgazdászoknak is tudni kell, hogy a társadalom számára ez a legjobb felhalmozás. Amíg a társadalom számára a takarékos családokban felnevelt gyermekek kiemelkedően hatékony befektetésnek minősülnek, az egyes családok számára erre nincs garancia, sőt minden társadalomra az olyan gyermektámogatás jellemző, ami a felnevelés várható hatékonyságával fordított arányban támogat. »
Meggyőződésem szerint a politikában nem lehet történelmi jelentőségű lépést tenni, mert az csak a felépítmény, ami gyorsan összedől, ha nem jó a gazdasági alapja. Történelmi hatása csak annak lehet, ami az ország gazdaságföldrajzi adottságaira épül. Jelenleg két ilyen lépés kínálkozik.
Az egyik a Bécs-Budapest tengelyű agglomeráció, amelyről most szeretnék szólni, a másik a belterjes, öntözéses mezőgazdaság kiépítése, amit már több írásomban kifejtettem. »
A Népszabadság Bauer Tamás tanulmányát közli, Vissza a válságba címmel. Bauer Tamást az egyik legkövetkezetesebb neoliberális közgazdásznak tartom. Nem dőlhetett annyira látványosan össze a gyakorlatban a neoliberális gazdaságpolitika, hogy ő meginogjon. »
Több éve bizonygatom, hogy a közgazdaságtan nem, vagy nem kellő súllyal használja a legfontosabb mutatókat. Ilyennek találom az egy laksora jutó vagyont, a foglalkoztatási rátát, a jövedelemszóródást, az átlagos iskolázottságot, és a várható életkort... Most eggyel bővítem az igényem. »
Tudom, hogy a neoliberális közgazdászok számára az egymillió új munkahely tíz év alatt is csak irreális álom, de a nyugat- és a kelet-európai piacra épülő Kert-Magyarország ezt öt év alatt is elérheti. »
A népesség változása jelentős közgazdasági következményekkel jár. A társadalom gazdasági célja nemcsak az egy lakosra jutó jövedelem, de a vagyon növelése is.
Baranya megyében voltam a háború után a Nemzeti Parasztpárt megyei titkára, ahol sok család vállalt egy gyermeket, azaz egykézett. Az egyke kérdése már akkor is érdekelt, mivel középiskolás korom óta lelkes híve voltam a népi íróknak. Azok számára pedig fontos kérdés volt az egyke. A megye falvait járva feltűnt, hogy az egykéző falvak gazdagabbak, a gyerekeiket jobban iskoláztatók voltak. Mélyebben vizsgálva a kérdést kiderült, hogy az egykéző falvakban nemcsak a gyerekek iskolázottsága, de a várható életkor is nagyobb.
Kiszámoltam, hogy az egykéző falvakban várható életkort és iskolázottságot figyelembe véve nem csökkenne, hanem nőne az ország lakossága. Vagyis nem annyira kevés a gyerek, hanem korán halunk meg. Ha az egykéző falvak színvonalán élne minden magyar falu, a csehekkel azonos színvonalon lennénk. Tehát sokkal nagyobb baj a magas halandóság, mint az alacsony gyermekvállalás. Természetesen az is tragédia volna, ha minden családban csak egy gyereket akarnának, de nem ez a legnagyobb veszély. »
A társadalomtudományok máig nem ismerték fel, hogy az osztálytársadalmak között szükségszerű volt a háború, mert ez is az egyik nélkülözhetetlen feltétele volt az elviselhetetlen népszaporulat elleni védekezésnek. Ha vettük volna a fáradságot, és kiszámítjuk, hogyan alakul az osztálytársadalmak népessége háborúk nélkül, kiderült volna, hogy pár száz év után elviselhetetlen túlnépesedés következett volna be. Pedig a legtöbb társadalomban nem is a háború, hanem a nyomor volt a legnagyobb közvetett és követlen halálok. »
Max Weber száz éve felismerte, hogy a polgári társadalom csak ott versenyképes, ahol a lakosság viselkedését a "protestáns etika" jellemzi. Ezt a zseniális felismerést a társadalomtudomány máig sem vette tudomásul. Pedig a tények egyértelműen igazolják ezt.
Weberrel szembeni értetlenség abból fakad, hogy felismerése romba dönti a klasszikus közgazdaságtant. Ha igaz, hogy csak az a társadalom képes a tudomány és technika eredményeinek hatékony felhasználására, amelyikben a lakosság viselkedése találkozik a megváltozott igényekkel, akkor be kell csukni a közgazdaságtudomány számára a kaput, hiszen az ezzel az alapkövetelménnyel nem számol. »
Írásra késztetett, hogy nem vesszük tudomásul, hogy a korábbi értelemben vett geopolitika értelmét vesztette. A geopolitika az óceánok meghódítását követő kor jelensége volt. A távolságot gyorsan és olcsón legyőző szállítás idejét múlttá tette a távolságok alapján felosztott világot. »
