A javuló pénzpiaci feltételekre való tekintettel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kormányzótanácsa úgy döntött, hogy a TAF (Term Auction Facility, Határozott idejű Aukciós Lehetőség) futamidejét januártól 90 napról 28 napra csökkenti (2010 január 14-én lép életbe). Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2007 decemberében hozta életre a TAF-ot, azzal a céllal, hogy átmeneti hiteleket nyújtson a pénzintézetek számára. A TAF keretében 2007 augusztusáig, egynapos, 2007 augusztusát követően pedig 30 napos lejáratra vettek fel hitelt a pénzintézetek. A pénzpiaci problémák súlyosbodása miatt 2008 márciusában ismét meghosszabbították a program futamidejét, 30 napról 90 napra.
Az Egyesült Államok szenátusának demokrata vezetője, Harry Reid nyilvánosságra hozta a szenátus egészségügyi reformtörvény tervezetét. A Kongresszus Költségvetési Hivatalának (CBO) friss becslése szerint 849 milliárd dollárba kerülhet a rendszer átalakítása 10 éves időtávon, és összességében 127 milliárd dollárral csökkenti a költségvetés hiányát 10 év leforgása alatt. A CBO számításai szerint a Harry Reid nevéhez köthető tervezet 31 millióval csökkenti a biztosítással nem rendelkező amerikaiak számát.
A szeptemberi 1,3 százalék után októberben enyhülő mértékben, de a defláció folytatódhat, 0,3 százalékos árcsökkenés várható az USA-ban.
Kína: 2010-ben monetáris szigorítás következhet
2010-re enyhe szigorítást tervez a kínai jegybank. Első lépésben a bankok kötelező tartalékrátáját emelhetik.
Japán: 1,2 %-os bővülés a harmadik negyedévben, változatlan alapkamat
A vártnál is erősebbnek bizonyul a japán gazdasági konjunktúra. A harmadik negyedévben 1,2 százalékos volt a bővülés az előző három hónaphoz képest, ez éves szintre felszorozva 4,8 százalékos GDP-növekedésnek felel meg. A fellendülés fő hajtómotorja az élénkülő export mellett a gazdasági teljesítmény 60 százalékát nyújtó hazai fogyasztás volt. Előbbi 0,4, utóbbi pedig 0,8 százalékkal járult hozzá a negyedéves növekedéshez. A vállalati beruházások 1,6 százalékkal bővültek.
A japán kormány arra szólította fel a jegybankot, hogy keményebben harcoljon a defláció ellen, a jegybankárok ismét úgy döntöttek, hogy változatlan szinten tartják az irányadó rátát. A Bank of Japan irányadó rátája már csaknem egy éve 0.1 százalékos.
EU: Az EKB is támogatja a prémiumok korlátozását, vége a recesszónak?
Az európai gazdaság talpra állását sejtetik a legfrissebb adatok, bár néhol még tart a lejtmenet A harmadik negyedévben már meghaladta az EU gazdasági teljesítménye a második negyedévit, és elemzők arra számítanak, hogy az év utolsó három hónapjában tovább erősödik a konjunktúra. Az Eurostat előzetes adatai szerint (amelyek nem minden tagállam adatát tartalmazzák) július és szeptember között az unióban 0,2, az euróövezetben pedig 0,4 százalékkal emelkedett a hazai össztermék. Éves rátán persze még ez is jelentős, 4,1 százalékos zuhanásnak felel meg, de ez az adat is jobb az év első két negyedében mért 4,8-4,9 százalékos zuhanásnál.
Támogatásáról biztosította az Európai Központi Bank azokat az európai parlamenti törekvéseket, amelyek szerint korlátokat kellene szabni a bankárprémiumoknak. Szakmai véleményében azonban arról is beszámolt, hogy ellenzi a komplex újra-értékpapírosítási ügyletek túl magas kockázati súllyal való beszámításának előírását a tartalékképzési követelmények között.
Nagy-Britannia: Megvétózza az uniós pénzügyi reformtervezetet?
Elképzelhető, hogy Nagy-Britannia megvétózza a három hónappal korábban napvilágot látott uniós pénzügyi reformtervezet elfogadását. A londoni parlamenti bizottság jelentésében az EU legnagyobb pénzügyi központjának otthont adó szigetország képviselői a jelenleg tárgyalt verzióhoz képest jelentős tagállami biztosítékok kikötését tartanák kívánatosnak. Ilyen lenne például, hogy tisztázzák az új felügyeleti szervek pontos jogi státusát. A britek ezenfelül állandó képviseletet szeretnének biztosítani az euróövezeten kívüli országok számára a piaci kockázatokat elemző tanácsban, és arra is biztosítékot kívánnak kapni, hogy az uniós felügyeleti szervek nem avatkoznak közvetlenül egyetlen pénzintézet vagy tagállam ügyeibe sem. A londoni honatyák a fentiek mellett a pénzpiaci szükséghelyzet egyoldalú kinyilvánításának a jogát sem adnák meg az Európai Bizottságnak.
Németország: 0,7%-os GDP-növekedés a harmadik negyedévben
Az előzetes becsléseknek megfelelően 0.7%-kal növekedett a német gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest a statisztikai hivatal felülvizsgálata szerint. A visszaesés (munkanaphatással kiigazított értéke) 4.8%-ot tett ki az egy évvel ezelőtti szintekhez képest.
Gazdasági szakértők szerint nem fognak érdemben hozzájárulni a gazdaság élénkítéséhez a berlini kabinet adócsökkentési tervei; ugyanis az élénkítő programoknak, illetve annak a lehetőségnek köszönhetően, hogy a betegbiztosítási díj 2010-től levonható lesz a jövedelemadó-alapból, már "nagymértékben és hosszú távon" tehermentesítették a polgárokat. Így indokolatlan a költségvetést terhelő újabb könnyítéseket bevezetni.
Franciaország: A francia kormány a pénzpiacok felé fordul
A korábbi tervekkel ellentétben a kisbefektetők bevonása nélkül, közvetlenül a pénzpiacokról kívánja felvenni a francia kormány a stratégiai befektetések megvalósítását célzó, különleges kölcsönt. A befektetési csomag mintegy 35 milliárd euróra rúghat; ebből 22 milliárd lenne a hitel, a többi az állami segélyeket visszafizető bankoktól származna.
Észtország: 2011-ben jöhet az euró?
A Nemzetközi Valutaalap szerint reálisnak tűnik a 2011. januári céldátum az észt euróbevezetésre. Az észt államháztartási hiány a legújabb előrejelzések szerint már csak 3 százalék lesz az idén, szemben a korábbi 4 százalékos jóslattal. A csatlakozásról jövő tavasszal először az Európai Bizottságnak kell véleményt mondania.
Szerbia: 200 millió dolláros hitel a Világbanktól
A Világbank 200 millió dollár (134,5 millió euró) értékben hagyott jóvá hitelt Szerbia számára. A hitel az egyik első eredménye a Nemzetközi Valutaalappal kötött 2,9 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodás sikeres revíziójának. A világbanki hitel mellett Szerbia az EU-tól is vár egy rövid időn belül folyósítandó, 200 millió eurós makrofinanciális segélyt.
Jelentős kiadáscsökkentést tervez 2010-re és 2011-re a szerb kormány. Diana Dragutinovic pénzügyminiszter bejelentése szerint a közösségi kiadásokat a GDP 2 százalékának megfelelő mértékben mérséklik. Elsősorban a nyugdíjakhoz és az állami szféra fizetéseihez nyúlnának hozzá.
Románia: Csökkentik az átalányadót?
Traian Basescu elnök szerint Romániában 16-ról 14 százalékra csökkenhet az átalányadó 2011-ben, ha újraindul a gazdasági növekedés.
Bulgária: A kormány a hitelezést ösztönözné
A bolgár kormány azt tervezi, hogy az ország devizatartalékainak egy részét kihelyezné a külföldi bankok helyi leánybankjaiba, hogy élénkítse a hitelezést. Simeon Djankov pénzügyminiszter elmondta, körülbelül a tartalékok 12 százalékáról van szó, - megközelítőleg 1 milliárd leva - amelyet rövid lekötésű betétekbe osztanának, a kereskedelmi bankok pedig aukció keretén belül juthatnak hozzá. Djankov szerint ez a lépés segít lenyomni a kamatokat, és ahol szükség van rá, ott növeli a likviditást.
Oroszország: Privatizáció 3,5 mrd dollár értékben
Oroszország az előirányzat megemelésével 100 milliárd rubel (3,5 milliárd dollár) bevételre akar szert tenni 2010-ben az állami javak privatizálásából. A pénzt az infrastruktúra korszerűsítésére és a költségvetési hiány finanszírozására fordítanák.
