Barack Obama amerikai elnök arra készül, hogy egy új illetéket vet ki a vezető amerikai pénzügyi intézményekre, mivel meg szeretné védeni az amerikai adófizetőket a bankmentő csomag 117 milliárd dolláros veszteségétől. Az új járulék az összes pénzügyi intézményt érinti, így azok a hitelintézetek sem mentesülnek alóla, amelyek már visszafizették a TARP keretei között kapott tőkét, illetve azok sem, amelyek nem is fordultak az állami alaphoz segítségért, azonban a kormány megítélése szerint részesültek annak pozitív hatásaiból. Az új járulék fizetésének pontos feltételei még nem készültek el, azt csak a 2011-es költségvetés tervezetével együtt hozzák nyilvánosságra, várhatóan február elején.
Franciaország: Újabb adót fontolgat a párizsi kormány
A párizsi kabinet bejelentette, hogy meg kívánja adóztatni a nagy internetes keresőoldalak reklámbevételeit.
Románia: Alakul a 2010-es költségvetés
Elkezdődött a 2010-es büdzsé vitája a román törvényhozás két házában. Elemzők szerint az állami nyugdíjak és bérek befagyasztásáról, illetve tömeges elbocsátásokról szóló tervezet segíteni fog Bukarestnek, hogy februárban lehívhassa a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretének újabb, 3,3 milliárd dolláros részletét.
Az új román kabinet azt tervezi, hogy különadót vet ki az egészségtelen élelmiszereket előállító gyorsétteremláncokban kapható zsíros, cukros élelmiszerek után, de hasonló ötletek a világ számos más pontján is napvilágot láttak már.
Horvátország: 200 millió eurós Világbanki hitel
A Világbank jóváhagyta Horvátország 200 millió eurós hitelkérvényét, hogy támogassa a kormánynak a gazdasági válság okozta megrázkódtatások kezelésére irányuló törekvéseit. A hitel futamideje 15,5 év, a kamat pedig 2 százalék. A kölcsön célja a pénzügyi konszolidáció elősegítése, illetve a szociális háló és a pénzügyi intézmények erősítése. Horvátországban a válság következtében az államadósság elérte a 95 százalékot, a munkanélküliek száma pedig meghaladja a 300 ezer főt.
Törökország: Privatizáció, IMF-hitel
Számos állami vállalat eladását tervezi 2010-re a török kabinet, elsősorban az újból fellendülni látszó konjunktúra hatására növekvő vásárlási kedvben reménykedve. Az állam erőműveket, gyárakat, energiahálózatokat és útüzemeltetési koncessziókat is áruba kíván bocsátani. A válság miatt 2,3 milliárd euróra csökkent 2009-es privatizációs bevételek után az idén 10,4 milliárdot kíván besöpörni ilyen címen az államkasszába az ankarai kormányzat.
A célegyenesben vannak egy újabb hitelegyezményre vonatkozó tárgyalások Törökország és az IMF között. Az egyeztetések az előző, 10 milliárd dollár értékű program 2008-as lejárta óta nem vezettek eredményre; elemzők most kétéves, 20-30 milliárd dollár értékű készenléti megállapodásra számítanak.
