Európában a holland gazdaságban a legmagasabb a részmunkaidős foglalkoztatás, ezen belül a nők részmunkaidős elhelyezkedése. A modell az 1980-as évek holland gazdasági válságára adott választ, amikor kiderült, hogy pénzügyi megszigorításokkal, ezen belül adóemelésekkel tartósan nem lehet egyensúlyba hozni a holland költségvetést. Ezt csak a munkanélküliség nagyarányú tartós bővítése és a foglalkoztatás emelése oldja meg. Széles körben bevezették a részmunkaidős foglalkoztatást, ezzel néhány év alatt 16 százalékról 4 százalékra mérsékelték a munkanélküliséget: az eredmény tartós, az új foglalkoztatási formák népszerűek.

A mai magyar gazdaság egyik sarkalatos problémája a foglalkoztatottság alacsony mértéke. A munkanélküliség az egyik legmagasabb az Európai Unió tagországai közül hazánkban. A holland foglalkoztatási szerkezet vizsgálata támpontot adhat az újításokhoz.

Főleg a nők és a fiatalok problémája, hogy több időt szeretnének a családjukkal tölteni, de a teljes állásban dolgozók számára ez a lehetőség nem adatik meg, ugyanakkor az anyagi helyzete a legtöbb családnak megkívánja a kétkeresős háztartást. A részmunkaidős foglalkoztatás erre a problémára nyújt megoldási lehetőséget. Az OECD felmérése szerint a 2004 előtt csatlakozott EU-tagállamok átlagában 1986-ban 12,8 százalékos volt a legfeljebb heti harmincórás munkaidőben dolgozók aránya, 2006-ra azonban ez az érték 18 százalékra emelkedett. A részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában a legmagasabb: a dolgozó nők 75 százaléka, a férfiak 16 százaléka kevesebb, mint heti 35 órát tölt a munkahelyén. Ebből kifolyólag meglehetősen magas a munkaerőpiacon aktív hölgyek aránya, kiválóak a foglalkoztatottsági mutatók és alacsony a munkanélküliség. A nők védelme és az esélyegyenlőség megteremtése is fontos része a munkával kapcsolatos törvényeknek: kimondják például, hogy a terhességet nem kötelező bejelenteni, nem veszíthetik el állásukat a terhesség alatt és az azt követő egy évben, továbbá rövidebb munkaidőre, támogatásra jogosultak az anyák.

Hollandiában manapság már a társadalom nagy része csak részmunkát vállal, emiatt ugyan alacsony a munkanélküliség, de rengeteg állás betöltetlen, mivel a munkaadónak teljes munkaidőben dolgozóra lenne szüksége, azonban az emberek már nem akarnak ilyen állást vállalni. Ez a gazdasági növekedés és a versenyképesség csökkenését eredményezheti hosszú távon.

Magyarországra még a részfoglalkoztatás alacsony mértéke jellemző, amely szintén hátránya a gazdasági növekedésnek, ezért szükség van ennek a területnek a támogatására és fejlesztésére, de a másik szélsőséges helyzet elkerülése mellett.