Az osztrák lakáspolitika legfőbb üzenete Magyarországnak, hogy a lakásépítés jelentősen növeli a foglakoztatást és serkenti a gazdaság fejlődését, ezért mindenképpen érdemes tanulmányozni ezt a modellt.

Az osztrák modell elsősorban az építést, vagyis az objektumot támogatja, így tud hatni a minőségre, s számukra nagyon fontos, hogy az állomány színvonalas lakásokkal gyarapodjon. A mintegy nyolcmilliós Ausztriában 3,8 millió háztartásra 3,4 millió lakás jut. A költségvetési lakástámogatási rendszer mintegy 2,5 milliárd euró, ez a teljes összegnek mintegy 72 százaléka. A támogatásokhoz a társadalom legjobban kereső tíz százalékán kívül mindenki hozzáférhet, magánszemélyek, közhasznú lakásépítő egyesületek vagy a kereskedelmi célra építők. A bérlakásépítésről jellemzően közhasznú építési egyesületek gondoskodnak - mintegy 700 ezer, vagyis minden ötödik lakást ezek kezelnek.

A fő fedezeti elv kimondja a bérleti díj és a lakásépítés költségeinek harmonizálását. Szabály, hogy az egyesületek tevékenységüket csak lakásépítésre korlátozhatják, a haszon nagyobb részét pedig vissza kell forgatniuk a lakásépítésbe. Az új lakások 20 százaléka a közhasznú lakásépítő egyesületek produktuma. Egy tipikus bérlakás projekt finanszírozása a következőképpen néz ki: a költségek fele tőkepiaci kölcsönből származik, ez 20 évre 3 százalékos változó kamatozású hitel. A 30 százaléka állami támogatásként, 30 évre 1 százalékos kamattal finanszíroz, tíz százalék a beruházó saját tőkéje, és tíz százalékot kell fizetni a beköltöző bérlőnek is. Ezt az összeget kiköltözéskor visszakapja. Az osztrák lakáspolitika elmúlt ötven évének mérlege: a GDP 1 százaléka alatti lakástámogatás, egy lakosra jutó 38 négyzetméter lakótér, a lakásállomány 88 százaléka standard minőségű, vagyis összkomfortos és alacsony, a család bevételének 18 százalékát kitevő fenntartási költség. A gazdagabbak és a szegényebbek lakásai között nincs túl nagy különbség. A tanulmány szerzője kiemelte még, hogy a bérlakásügy sikerének titka a megfelelő intézmények kialakításában rejlik.

Ausztriában a bérlakások építését közhasznú társaságok (kht) végzik. Vagyis olyan vállalkozások, amelyek alapvetően nem profitorientáltak. Ezek a kht-k mentesülnek a társasági adó fizetése alól, és előnyt élveznek a lakásépítéskor, valamint a lakbértámogatás igénylésekor is. Az építés mellett feladatuk a bérházak fenntartása, gazdaságos üzemeltetése. Cserébe pedig, mivel kht.-k, ha nyereségük keletkezik, vissza kell fordítaniuk alaptevékenységükbe.

Egy hatástanulmány megállapításai szerint, ha az osztrák modell megvalósulna Magyarországon, akkor egy 65 négyzetméteres bérlakásban élő családnak havi 32 ezer forintot kellene fizetne. Azaz az átlagos lakbér egyharmada lenne egy hasonló lakás önerő nélküli megvásárlásakor felvett hitel törlesztő részletének.

Ausztriában a lakosság növekedése és a bevándorlás évente tízezer lakással növeli a keresletet. Jelenleg évente 43000 új lakás épül, ami kevésnek bizonyul, ezért öt éven belül évi 55.000 új otthon megépítését tűzte ki célul a kormány.

Ausztriában a lakásépítés támogatásának rendszere gazdaságilag és szociálisan is hatékony eszköze a lakásfejlesztés irányításának. A szövetség évente 1,78 milliárd eurót utal a tartományoknak célhozzájárulásként. A lakásépítési támogatás kiadásai az elmúlt 10 évben átlagban 2,3 milliárd eurót tettek ki évente. A támogatási rendszer széles körű felhasználási lehetőséget nyújt, ami a jövőben még hangsúlyosabbá fog válni.

A lakástámogatás finanszírozásának összes költsége Ausztriában viszonylag alacsony, a GDP 1%-kának felel meg. Azok az országok, mint Anglia és Spanyolország, melyek túlnyomórészt indirekt vagy állami támogatást nyújtanak az építkezésekhez, magasabb állami kiadásokat mutatnak, mint Ausztria, és ezért ezek a lakástámogatások jellemzően kevert rendszerként kerülnek kidolgozásra. A fent kiemelt országok esetében a lakásépítés fejlődését annak piaca határozza meg, emellett a kamatoknak és a lakásáraknak domináns hatása van a lakásépítés tevékenységére. Ezzel szemben Ausztriában a lakásépítési támogatási rendszer az áralakulásra és lakásépítési tevékenységre gyakorolt stabilizációs hatására épít.

A lakásépítés fejlődésének a GDP-re is jelentős stabilizáló hatása van, és emellett az osztrák támogatási rendszernek keresletszabályozó eszközként is működik. Emiatt a lakásépítési támogatás a jövőben gazdasági visszaesés esetén hatékony gazdaságpolitikai eszközként kerülhet bevetésre.

A lakásépítésnek komoly jelentősége van a gazdaság egészének növekedésére és a foglalkoztatásra is, mivel magas belföldi hatékonysága van. Magas foglalkoztatási hatás: egy pótlólagos 1 milliárd eurós lakásépítési befektetés 12 ezer munkahelyet teremt. Ez a foglalkoztatási hatás 25%-kal magasabb, mint a magánfogyasztás eredménye és kétszerese az export hatásának.

A lakástámogatást követő munkának további foglalkoztatási hatása is van, amik alacsonyabbak, mint az átlagos hatások, mivel a pótlólagos lakásépítési befektetések megnövelik a foglalkoztatás kihasználtságát (túlóra miatt), így a termelékenység nő, és később pótlólagos munkaerő kerül felvételre.

A lakásigény lefedéséhez új támogatási programok szükségesek. Ennél a kérdésnél fokozottan kell figyelni a szociális lakások készenlétbe helyezésére. Ebből kifolyólag törekedni kell a lakásinfrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésére. A társadalom öregedését is figyelembe véve egységes választ kell kidolgozni, például a lakásépítés támogatás programját az idősebbek igényéhez kell igazítani, vagy a határok nélküli építkezést kell forszírozni.

Ausztria fokozatosan különböző támogatások nyújtásával alacsony energiafelhasználású és passzívházak építését ösztönzi. A termikus energiát használó hőrendszer felújítások kvótáját 2-ről 5 %-ra emelte, melyhez állami támogatás is szükséges. Ez utóbbi a magánfelújításokat is ösztönzi, ráadásul pozitív ökológiai, foglalkoztatási és növekedési hatása is van.

Ausztria, felismerve a közép-európai országok lakáspiacának fejlődési potenciálját, kész know-how exportra. A lakosság bevételi helyzetének javulásával növekedni fog a lakásfelújításba való befektetési kedv és az energiatakarékos új építések száma is. Ezt a fejlődést támogatva az osztrák piac lehetőségeit egy célzott exporttámadással kívánják javítani.

Ezt a lehetőséget Magyarországnak érdemes megragadnia