PIZSIK EMESE:
Finnország az az ország, amely a legkorábban, már a hatvanas évektől elindította, s azóta is folyamatosan és következetesen valósítja meg innovációit. Ez az oktatás reformjában is érvényesült, melyet Aho, Pitkänen és Sahlberg tanulmánya alapján négy pontban lehet összefoglalni:

• A komprevenzív iskola: Az egységes, 9 évfolyamos alapiskolát, melynek fő célja, hogy minden gyerek - lakóhelyétől és szociális helyzetétől eltekintve - egyformán magas színvonalú, államilag finanszírozott nevelést és oktatást kapjon, 1968-tól felmenő rendszerben vezették be.


• Forradalmi változás helyett evolúciós reform: A politikusok, az oktatási szakemberek, valamint a társadalom egésze egyaránt tudta, hogy egy olyan rendszert, mely mindenki számára magas színvonalú képzést nyújt, nem lehet rövid idő alatt megvalósítani. Éppen ezért a reform eleinte a tanterveket érintette, melyet a tapasztalatok alapján folyamatosan frissítettek, és 1972-ben vezettek be minden iskolában. Ezzel egy időben sor került az iskolarendszer strukturális fejlesztésére is, melyet az ország északi részén indítottak el, és folyamatosan haladtak a főváros és fejlettebb déli országrész felé.


• Az oktatás politikai, társadalmi, gazdasági környezete: Azok a hatások teszik lehetővé a kiváló tanulmányi teljesítményt, amelyek biztosítják, hogy megfelelően működjön a gazdaság, erősek legyenek az állami intézmények, az állampolgárok betartsák a törvényeket, valamint a polgári társadalom egy dinamikus, jóléti államba beágyazódva működjön.


• Stabil politikai környezet: Finnország azért tudott eredményes lenni az oktatási reform megvalósításában, mert stratégiája hosszú távú célokon, konzekvens munkán, közös szándékon és egyetértésen alapult.

A finnek tudásáról, kreativitásáról és innovációs képességeiről a PISA 2000 néven ismert felmérés tanúskodik. A felmérés három fő vizsgálati területéből (olvasás, matematika, természettudományok) a finn diákok rendszerint eredményesen szerepelnek.
Ez az oktatás előbbiekben felvázolt reformjának köszönhető, mely egy új iskolarendszert teremtett meg, mely az alábbiak szerint néz ki:

• Az új oktatási rendszerben egy 9 osztályos egységes általános iskola jött létre, mely 6 osztályos alsó és 3 osztályos felső tagozatból áll. Itt legnagyobb óraszámban a finn tanulók az anyanyelvet és a matematikát tanulják. Az osztály létszáma nem lehet több 25 főnél, de az anyanyelvi (finn), második nemzeti nyelvi (svéd), valamint idegen nyelvi és matematikai órákon ezeket a kis csoportokat is két részre kell bontani. A vidéki kis települések életében ezt úgy valósították meg, hogy körzeti iskolákat alakítottak ki, ahová iskolabuszok viszik a diákokat. A komprevenzív oktatás teljes egészében ingyenes (iskolai étkeztetés, tanítási anyagok, tanfelszerelések, tömegközlekedés az iskolába és haza, diákjóléti szolgáltatások).


• A 9 évfolyamos általános iskolát a 3 osztályos középiskola követi, ahol szintén a matematikát, illetve az első és második idegen nyelvet tanítják legmagasabb óraszámban. Vannak egyéb kötelező tantárgyak is: két nemzeti nyelv (finn, svéd), földrajz, biológia, társadalomtudományok (történelem, társadalom, közgazdaság), vallás, testnevelés és a zene vagy képzőművészet. A választható tantárgyak közé tartozik a fizika, kémia, pszichológia, filozófia és a harmadik nyelv. Az oktatás nem feltétlenül osztály-szerveződésben zajlik, hanem a tanuló igényei szerint, legfeljebb 4 év alatt teljesíthetők. Tehát a diák maga állítja össze órarendjét. A középfokú oktatás szintén alsó és felső szintre tagozódik. Az itt folyó képzés célja, hogy a diák jó, kiegyensúlyozott, civilizált emberré váljon. A középiskolai felvétel nem automatikus. A tanulókat az általános iskolai pontszámaik szerint választják ki. Az oktatás alapjában véve itt is ingyenes, viszont a felső szintű középiskolában az iskolai étkeztetés már költségtérítéses, valamint a diákoknak meg kell vásárolniuk a tanfelszereléseiket, füzeteiket és tankönyveiket is.


• A leendő hallgatók a középiskolát követően egyetemek és szakfőiskolák közül választhatnak. Finnországban 20 egyetem található, melyből 3 közgazdasági, 4 művészeti és 3 műszaki. Ezek mellett összesen 30 műszaki szakfőiskola működik. A felvétel a középiskolai eredmények alapján történik.

Minden finn egyetemen megtalálható a továbbtanulási központ, melynek a felnőttképzésben van szerepe. E tanulási lehetőségeknél megjelenik a költségtérítés, s nem nyújtanak diplomát vagy szakmai végzettséget, azonban a munkáltatók körében keresettek. E központok a diplomás munkanélküliek részére is kínálnak tanfolyamokat.