TELEKESSY ZOLTÁN: Észtországot 1940‐ben csatolták a Szovjetunióhoz (Észt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság) a Molotov-Ribbentrop‐paktum (1939) következményeként. 1991.‐ben vált ismét független állammá, Észt Köztársaság néven. A függetlenség kinyilvánítása után sürgető problémákkal kellett szembenézni az észt lakosságnak. Ezen problémák nagy részét a szovjet idők hagyatékának feldolgozása jelentette. Kezdetben a lakosság folyamatos csökkenése (éves szinten 5-7000 fő) jelentette

az egyik nagy problémát, valamit a lakosság összetétele. Az 1,35 millió lakos mindössze 67,29%‐a észt anyanyelvű a maradék 29,71%‐a orosz anyanyelvű. Az észtek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy csak az kaphat észt állampolgárságot, aki papírokkal tudja igazolni származását. Emiatt kb. 150000 hontalan (állampolgárság nélküli) ember él Észtországban. A kilencvenes évek elején az észtek a többi szovjet utódállam nem túl rózsás helyzetében találta magát. Lerobbant infrastruktúra, lenullázott gazdaság. A hajdan mezőgazdasági profilt a szovjet érában erőszakos iparosítás váltotta fel, ami a GDP csaknem 30%‐át termelte. Észtországban a kezetektől megvan a törekvés, hogy kialakítsák a modern piacgazdaságot.

Legjelentősebb partnerei a németek és a skandináv államok. Az országra még a következő ágazatok jellemzőek: turizmus, szolgáltatás‐export, pénzügyi szolgáltatások. Az ország a kereskedelem szempontjából meglehetősen kedvező helyen fekszik. Ez bizony a gazdaságon is meglátszik, hiszen az egyik jelentős ágazata a tranzitkereskedelem. Ez csaknem a felét teszi ki a szolgáltatás‐exportnak. A legnagyobb nemzetközi forgalmat Tallin kikötői (és a Tallin közeli Muuga) bonyolítják. A fenti helyzetkép tökéletesen kirajzolja az észtek modernizációs törekvéseit. A fejlődés jól mérhető a GDP növekedésében, mely 1992‐ben 13,1 milliárd észt korona volt 1997‐ben már 65,1 milliárd koronára rúgott. A 2006‐os GDP 236 milliárd korona volt, ami hozzávetőlegesen 23,9 milliárd dollár. Ez egy főre 17802 dollár, ami már közelít a nyugati értékekhez (habár attól még messze van, hogy elérje (Pl. Németország: 37137 dollár)). A modernizáció hajnalán az észtek hamar felismerték, az informatikai hálózatok nyújtotta előnyöket. Az első és talán a korszakban legjelentősebb érv, hogy az elektronikus infrastruktúrát könnyebb, gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb fejleszteni, mint pl. a közlekedési infrastruktúrát. Természetesen ez nem azt jelneti, hogy az e‐kultúra meghonosításával az egyéb irányú fejlesztéseket igyekeztek volna kiváltani. De a hatékonyság és a szemléletváltás eszközét látták benne. Az észtek viszonylag hamar rájöttek, hogy az információs technológia radikálisan átalakíthatja a kormányzati rendszert. Lépéseket tettek tehát az elektronikus kormányzás bevezetésére(és Európában elsőnek ).

Mi is az elektronikus kormányzás? -tehetnénk fel a kérdést. Mivel általános, definíciószerű megfogalmazása nincs, ezért csak a funkciók, és jellemzők meghatározásával tudunk leírni a jelenséget.
Főbb jellemzői tehát:

• tágabb értelemben az állami működéssel kapcsolatos


• jogintézményi sajátosságokkal bír


• speciális szabályozás jellemzi


• fő feladata az elektronikus ügyintézés megvalósítása

Tehát Észtországban az interneten keresztül lehet szavazni, hivatalos ügyeket intézni. Sőt az észtek még ennél is tovább mentek, ugyanis nem csak az elektronikus ügyintézést valósították meg, de az ellenőrzést is lehetővé tették. Az interneten keresztül ugyanis bármely lakos a legrészletesebben nyomon követheti a miniszterek munkáját, akár a költségvetés keret felhasználását illetőleg is. Ezenkívül hozzáférhet bármely, nem titkosított kormány elé kerülő anyaghoz is. További előnyei is vannak az elektronikus rendszer bevezetésének. Ezeket az előnyöket alapjában véve két kategóriára lehet osztani. Ezek a kategóriák a lakosság számára realizálódó előnyök, és a kormányzat számára realizálódó előnyök. A kormány számára realizálódó hasznok a következőek: alacsonyabb adminisztrációs költségek (papír, élőmunka, publikációs költségek, járulékos bevételek, stb.), (esetenként) nagyobb adóbevétel, kevesebb visszaélési lehetőség, az esetleges partnerek számára vonzóbb és áttekinthetőbb helyzetkép, gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézés, könnyebb és gyorsabb publikáció, időmegtakarítás. A lakosságnál és a vállalati szféránál, mint felhasználóknál jelentkező előnyök: Könnyebb (azonnali) hozzáférhetőség kormányzati információkhoz (döntésekhez), interaktivitás (akár törvényjavaslatok véleményezésének lehetősége), non‐stop kiszolgálás, kisebb ügyintézési költségek, bizalom növekedése, átláthatóság, általános elégedettség növekedése. Az elektronikus kormányzásnak bizonyos értelemben még környezetkímélő hatása is van. Gondoljunk csak bel, hogy mennyi papírt spórolnak meg, és mivel a hivatalokba be se kell menni, nem kevés üzemanyag takarítható így meg.

Néhány érv, ami alátámasztja az elektronikus kormányzás létjogosultságát:

• A legrövidebb kormányzati ülés 16 perces volt.


• Évente mintegy 1 millió koronát spórolnak CSAK a papíron


• Egyes források szerint a befektetés 14 hónap alatt megtérült

Érdemes megemlíteni, hogy az elektronikus kormányzás kialakítása iránt jelenleg érdeklődik Ausztrália, Ausztria, Anglia. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy árnyoldalai is vannak az elektronikus kormányzásnak. Ez egyértelműen bebizonyosodott, mikor is 2007‐ben a Tallini II. világháborús emlékmű lebontásából nemzetközi feszültség pattant ki Oroszország és Észtország között. Oroszország a mai napig tagadja, hogy köze lenne az észt infrastruktúrát megbénító támadássorozathoz, az észtek pedig bizonygatják, hogy a szálak a Kreml‐be vezetnek. Az internetes támadások április 27‐én kezdődtek és a kormányzat számos intézményének, a legnagyobb kereskedelmi bankoknak, a telekommunikációs és az internetszolgáltatóknak, a fontosabb újságoknak, hírportáloknak a honlapjait tette működésképtelenné hacker módszerekkel.