Volt idő, amikor a népességfogyás valami megfoghatatlan, távoli problémának tűnt, ma pedig már azon aggódunk, hogy fogja eltartani az egyre kevesebb aktív dolgozó az egyre több nyugdíjast. Ám arról még mindig kevés szó esik, hogy a demográfiai változások - a bevándorlás, az elöregedés - alapjaiban formálhatják át az európai településeket. Milyen lesz a jövő városa? Koordinálatlanul szétterül, összezsugorodik, vagy épp besűrűsödik? Az Európai Városi Tudáshálózat (EUKN) budapesti konferenciáján többek közt ezekre a kérdésekre keresik a választ szeptember 13-án és 14-én.

A Nemzetgazdasági Minisztérium civil partnerekkel és kutatókkal együttműködve elkészítette az Új Széchenyi Terv vitairatát. A vitairat oldalunk Tanulmányok rovatában is megtalálható és letölthető. A vitairatban bemutatott programmal kapcsolatban várjuk észrevételeiket, javaslataikat!

A Világbank "Doing Business" elemzésére támaszkodva elkészült a világ 183 országának adóterhelési rangsora: Magyarország 151. helyezésével a világ egyik legkevésbé versenyképes országa az adózás terén.

2009-ről 2010-re öt helyet zuhantunk az informatikai versenyképességben: a világ 133 országa közül a 41. helyről a 46. helyre. A 68 tényező szerinti rangsorban a legrosszabb helyet a kormányzat IT felkészültsége kapta, de az egyének IT felkészültsége és az üzleti környezet is igen rossz osztályzatot ért el. A magyar versenyképesség nem javulhat IT javulás nélkül.

Fölényes győzelemmel nyerte a Fidesz a 2010-es szavazás első fordulóját. A listás szavazáson leadott szavazatok alapján, a Fidesz 52,71% ot, az MSZP 19, 29%-ot, a Jobbik 16,66%-ot, az LMP 7, 48%-ot míg az MDF csupán 2,67%-ot kapott a szavazatokból.

Az Eurostat előrejelzése szerint 2030-ra 400 ezer fővel csökkenhet a magyar népesség még abban az esetben is, ha addig 450 ezer bevándorlót fogad Magyarország. Ha a következő két évtizedben egy millióval több gyermek születne Magyarországon, akkor bevándorlás nélkül is gyarapodó népességű ország lennénk. Ez a mai trendhez képest évi 50 ezerrel több gyermeket jelent, amit a gyermekbe történő állami befektetéssel lehet elérni.

Az Unión belül a magyar gazdaságban a legmagasabb az állami támogatások aránya. A multinacionális cégek 25-ször több támogatásban részesülnek, mint a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok, így a magas szubvenciókért a nagy cégeknek nyújtott állami támogatások a felelősek.

1999-ben még a legalacsonyabb volt a régióban a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája Magyarországon, mára már magasabb az európai unió átlagánál és az egyik legmagasabb a visegrádi országok között.

Az OECD előrejelzése szerint az Unió egészében csökkenhet a következő 10 évben a munkaképes lakosság, és az EU27 csoportban Magyarországon lehet az egyik legnagyobb csökkenés.

Sikeres volt a 2001-ben kötött Gripen-ellentételezés:14 év helyett 7 év alatt teljesültek a svéd vállalások.

Mi kell ahhoz, hogy a magyar kisvállalkozók sikeresek legyenek kint és bent? Hogyan teremthetnek több százezer új munkahelyet? Lesz-e kicsiből induló magyar világcég?