Az amerikai Center for Economic and Policy Research elemzése szerint az IMF célja Görögország esetében nem a görög gazdaság talpraállítása, hanem a Görögországnak hitelező európai bankok rossz hiteleinek átterhelése európa kormányaira. Az IMF tehát európa lakosságával szemben a magas nyereség érdekében felelőtlen kockázatokat vállaló bankokat védi azon az áron is, hogy ez Görögországban súlyosabb és hosszabban elhúzódó válsághoz vezet.

Az amerikai Center for Economic and Policy Research 2009-es elemzése szerint az IMF a válságot erősítő gazdaságpolitikát javasolt a hozzá forduló kelet-európai országoknak. Ezzel nem csupán hátráltatta azok gazdasági talpraállását, de tovább mélyítette gazdasági visszaesésüket és erősítette a válság hatásait is.

Nemzetgazdasági Minisztérium civil partnerekkel és kutatókkal együttműködve elkészítette az Új Széchenyi Terv vitairatát, a magyar gazdaság talpraállásának és felemelkedésének fejlesztéspolitikai programját. A vitairat a fenti címre kattintva letölthető oldalunkról és várjuk észrevételeiket, javaslataikat is!

Az amerikai Pennsylvania Egyetem a Kutatói Műhelyek és Civil Társaságok Program keretében 2008-ban összegyűjtötte a világ legbefolyásosabb társadalomtudományi és politikai kutató műhelyeit. Az összefoglalóból szakterületenként és földrajzi területenként is tájékozódhatunk a világ legfontosabb műhelyeiről, azok profiljáról, tevékenységéről.

A prezentáció a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 2010. március 8. ülésén hangzott el.

Az IMF műhelytanulmánya a termelékenység növekedést meghatározó tényezőkről. A tanulmány Algéria, marokkó és Tunézia termelékenységi mutatóinak más országokkal való összevetése alapján a termelékenységet hagyományosan pozitívan befolyásoló intézményi tényezők, külkereskedelmi nyitottság és humán tőke mellett kiemeli a külföldi tőkebefektetések, a kormányzat méretének racionalizálása és a nők munkavállalásának termelékenység növelő szerepét.

Az Európai Központi Bank műhelytanulmánya a geopolitikai tényezők befolyásoló hatásairól az IMF döntéseiben. A tanulmány szerint az IMF hitelei odaítélésére vonatkozó döntéseiben a gazdasági szempontok mellett geopolitikai tényezők is szerepet játszanak, az IMF hiteleket ennek keretében a nemzetközi szervezetekben vezető szerepet játszó országok befolyásuk növelésére is használják az érintett országokban. A Közép-Kelet Európai országok esetében a tanulmány a tényezők között ideológiai tényezőként a piacgazdaság működőképességébe vetett hit megerősítésének szándékát is említi.

Az IMF 2009. októberi országjelentése Magyarországról az IMF-fel kötött készenléti megállapodás keretében folytatott harmadik felülvizsgálat eredményével. A jelentés szerint az IMF 2010. októberéig kiterjeszti a készenléti megállapodást amelynek keretében a kormány a 2010. áprilisi választásokig még további 1,65 milliárd euró hitelt vehet fel, ami a Világbank stabilitási hitelével és az Európai Unió fizetési mérleg támogatásával együtt 2010. árpilisig összesen elérheti a 2,65 milliárd eurót. A jelentés szerint Magyarország ugyan teljesítette az IMF által szabott feltételeket, azonban 2009 első félévében a tartalékok terhére túlköltekezett, így a deficitcél csak az önkormányzatok vártnál alacsonyabb felhalmozási kiadásai miatt volt tartható.

Az IMF műhelytanulmánya a válságot követő gazdasági fellendülés hajtóerőiről. A szerzők szerint a recessziót követő években a fellendülés gyorsabb, a különböző gazdaságok talpra állásának gyorsaságában mutatkozó eltérések mögött gazdaságpolitikai és szerkezeti eltérések állnak. Válságot követő időszakban a gazdaság jobban reagál a fiskális és monetáris ösztönzésre, mint más időszakban, a valuta felértékelése, a rögzített árfolyamrendszer, és a kereskedelmi nyitottság ugyanakkor fékezik a fellendülést. Nyitott gazdaságok esetében ezért fontos a fiskális gazdaságélénkítő intézkedések országok közötti összehangolása.

Az IMF műhelytanulmánya különböző országok gazdasági ciklusainak együtt mozgásáról az érintett országok gazdasági kapcsolatainak szorossága és jellege függvényében. A szerzők szerint az üzleti ciklusok közt erősebb a korreláció az egymással kiterjedt kereskedelmet folytató, különösen pedig a vertikális kapcsolatokkal jellemezhető országok esetében, azonban a vertikális kapcsolatok sem magyarázzák a bilaterális kereskedelem ciklusok együttmozgására gyakorolt hatásának 70 %-át.

A Világbank műhelytanulmánya az energiahordozók helyettesítési rugalmasságáról. A szerzők szerint a legfontosabb energiahordozók (szén, olaj, gáz, villamosság) helyettesítési rugalmassága alacsony, függetlenül az adott gazdaság fejlettségétől. Valamivel nagyobb helyettesítési rugalmasság a fejlett gazdaságokban csak az ipari és szállítási szektorban figyelhető meg, más területeken (pl. háztartások, villamosenergia termelés), illetve nemzetgazdasági szinten nincs különbség a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok között. A helyettesítés tehát nem a fejlettség szintjétől, hanem a gazdaság szerkezetétől függ, a szénhidrogén alapú energiaforrások arányának csökkentése pedig csak a relatív árszintek jelentősebb változása mellett várható.

A Világbank műhelytanulmánya a vásárlóerő paritásra vonatkozó 2005. évi, új becslés korrekciós hatásáról a jövedelmi egyenlőtlenségek mutatóira. A szerző szerint a pontosabb vásárlóerő paritásokkal újraszámított mutatók alapján az egyenlőtlenség nagyobb, mint a korábbi adatok alapján látható volt. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor az országok közti különbségek csökkentek, míg az egyéni különbségek növekedtek. A válság hatása az egyenlőtlenségek további alakulására bizonytalan.

Az OECD elemzése a nemek közötti tanulási különbségekről a 2000, 2003 és 2006 évi PISA felmérések alapján. Az elemzés szerint az egyes területek tapasztalt különbségek jelentős részben kulturális eredetűek, a fiúk és a lányok közötti különbség erős az olvasás (lányok javára) és a matematika (fiúk javára) terén, míg problémamegoldásban az eredmények hasonlók, a tudományok területén pedig a különbségek a terület választásra korlátozódnak.