Paul Krugman, Nobel-díjas liberális közgazdász szerint a megszorítások árán magasan tartott forintárfolyam nem segítene a devizahiteleseknek, mert ez esetben jövedelmük csökkenése miatt válna nehezebbé a törlesztés.

Az Index.hu beszámolója szerint 2002 óta mindössze egy százalékkal került közelebb az európai uniós átlaghoz az életszínvonalat is mutató, a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó magyar GDP. Ezzel bőven a leggyengébben teljesítő régiós ország vagyunk, az észtek tizenkét, a szlovákok tizennyolc százalékponttal kerültek közelebb az uniós átlaghoz.

Mi a fontosabb, a gazdasági növekedés, vagy a környezetünk megóvása? Az elhúzódó válság ebben a kérdésben is befolyásolja a közgondolkodást. A globális felmelegedésnek borzaszto következményei lehetnek, melyek veszélyeztethetik az egész ökoszisztémát és a geopolitikai stabilitást. Egy felmérés szerint azonban az emberek többsége, 2008 után mégis előbbre helyezi a gazdasági növekedést, mint a környezetzet védelmét.

Az eurózóna újra gazdasági növekedést produkált a harmadik negyedévben, igaz ez még nem olyan mértékű, mint amit mindenki várt. A november 13-án, pénteken közzétett adatok alapján Európa, ha nem is rohan, de legalább tipeg ki a válságból. Németországban nőtt a legnagyobb mértékben a GDP, 0.7 százalékkal, az előző negyedévhez képest, majd Olaszország következik 0.6 százalékkal. Az előrejelzésekhez képest csalódást jelent a francia gazdaság 0.3 százalékos bővülése.

Az Irish Times a következő kérdést tette fel az olvasóinak: Szükség van-e a szociális juttatások visszafogására a következő évi költségvetésben? Jelen pillanatban a válaszadók 63 százaléka szerint igen, szükséges a szociális kiadások lefaragása. Kérdés azonban, hogy ez az eredmény csak az újság olvasóinak véleményét tükrözik, vagy az egész ország így vélekedik? A válság tükrében mindenesetre meglepő az igenek ilyen arányú győzelme, hiszen ez azt a látszatot kelti, mintha az emberek nem félnének attól, hogy elveszíthetik az állásaikat, vagy ha el is veszítik, gyorsan találnak majd újat...

November 8-án 16. alkalommal osztották ki a Wall Street Journal által a turizmus Oszkár-díjának titulált World Travel Awards-ot. Az 1993-ban alapított díj odaítélése során 160 ország 183 000 utazási vállakozója teszi le voksát 919 különböző, az utazással összefüggő kategória jelöltjei mellett.A díjazottak közt idén már második alkalommal sikeresen szerepelt a 71 gépből álló flottával rendelkező Qatar Airways, mely a business class-on, illetve ahhoz csatlakozóan a földön nyújtott kiváló szolgáltatásai alapján "Business Class" kategóriában első helyen végzett. A World Travel Award oldalán tekinthető meg a díjazottak teljes listája.

A The Economist ismerteti Maxim Pinkovskiy és Xavier Sala-i-Martin tanulmányát, amely a világ 191 országában vizsgálta a szegénység alakulását 1970 és 2006 között. Ebből kiderül, hogy a szegények száma 403 millióról 152 millióra csökkent a vizsgált időszakban, a világ szegénységi rátája pedig 80 százalékot esett. A kedvező számok azonban még nem adhatnak okot a megelégedettségre, hiszen csak Kínában 300 millióan élnek napi egy dollárból, vagy kevesebből.

Az Európai Bizottság idei jelentése az eurózónáról kimutat néhány érdekességéket a versenyképesség alakulásáról. Több ország, elsősorban Németország, Európa vezető exportőre évről évre jelentősen túltesz másokon az üzleti versenyképesség tekintetében az euró 1999-es bevezetése óta. Ennek eredményeképpen felhalmozódó költségvetési deficittel bajlódik Ciprus, Spanyolország, Görögország, Portugália, de Írország, Málta, Szlovénia és Szlovákia is. Németország azonban nem tűnik, túl érzékenynek a lemaradok problémáit hallva: "Ha mi meg tudtuk fizetni a versenyképességünk árát, akkor fizessétek meg ti is, semmi sincs ingyen." - hangzik a német válasz.

másodpercenként követhető az egyes országok népességszaporulata, valamint a CO2 kibocsájtása - egészen döbbenetes globális kép a decemberi globális szén-dioxid kibocsájátási csúcs előtt. Magyaroszágon minden 4. percben meghal és 5. percben születik egy ember, valamint 8 percenként történik 1000 tonna CO2 kibocsájtás

Egyre nő a gazdaságba vetett bizalom az amerikaiak körében, ez derül ki a Discover felmérésből. Augusztusban még a megkérdezettek 46 százaléka gondolta, hogy a dolgok egyre rosszabbul mennek, mára már 3 százalékkal kevesebben. A lassan növekvő bizakodás ellenére a vásárlók nem kezdtek el ismét nagyobb mértékben költekezni. Több elemző állítja, hogy a válság hatására kialakult egy "új norma", ami a korábbinál racionálisabb fogyasztást jelent és a gazdaság újbóli fellendülése sem fog ezen változtatni. Ezt támasztja alá, hogy az a réteg is átalakította a fogyasztási attitűdjét, amelyet a válság nem érintett. Megdöbbentő, hogy 100 vásárlóból mindössze 17 állította, hogy visszatérne a korábbi vásárlási szokásaihoz.

A 225 országban olvasott eturbonews.com internetes portál az európai egészségturizmusról közölt összeállítást. A cikkben hazánkat Közép-Kelet-Európa egyik vezető egészségturisztikai desztinációjaként említik. Magyarországot "megfiatalító célpontként" ajánlják, továbbá leírják, hogy hazánk a fogászati, szépészeti beavatkozásoknak széles tárházát kínálja az utazóknak igen kedvező áron. Budapestet úgy mutatják be, ahol kellemesen fel lehet töltődni egy-egy orvosi kezelés után, továbbá a magyar fővárosban található gyógyfürdőkben a látogatóknak valódi "egészségügyi nyaralásban" lehet részük.

Amíg a múlt század az egyre növekvő fogyasztás, bővülő lehetőségek ideje volt az egész emberiség számára, a most zajló század a fokozatos, vagy viharos leépülések százada lesz. Az elkövetkező 10 év meg fogja mutatni, hogy az olcsó erőforrások hogyan tűnnek el, és hogy mit fog ez jelenteni a világ és a mi számunkra. Változás és változtatás nélkül élve a mai társadalom és annak minden jelenlegi tudása, képessége és vívmánya jórészt semmivé lesz, lakóival együtt. Alaptétel: A növekvő népesség és/vagy fogyasztás növekvő erőforrás-felhasználást kíván, mely gerjeszti a népességnövekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg. A felhasználás és a népesség is nő, ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel. Az első ilyen nehézség a bolygó éghajlatának nyilvánvaló változása. Önmagában ez is elég lenne ahhoz, hogy aggodalommal szemléljük jövőnket, még inkább gyermekeink jövőjét, de további gond az erőforrásválság. A koronát a folyton növekvő gazdaság felfogása és emberi természetünk teszi fel erre: akadályozva a váltás lehetőségét. Az energiafogyasztás növekedését nagyjából 2000 óta nem tudta kielégíteni a Föld kincseinek zabolátlan megcsapolása sem: néhány év lappangás után eljött a mai gazdaság legnagyobb válsága. Merre tovább?

Forr a levegő a multikulturális Antwerpenben. Egy belga jelentés szerint az Belgiumba érkező bevándorlók soha nem lesznek képesek teljesen integrálódni. Az emigránsoknak teljesen mások a szokásaik, a vallásuk, ezek elterjedése pedig nyomasztólag hat a belgákra.

Írország október 2-án második nekifutásra megszavazta az EU lisszaboni szerződését. A megismételt referendum az írekre irányította egész Európa figyelmét. A The Irish Times külön blogot szentelt az eseménynek.

Egy érdekes statisztikai rejtélyre hívja fel a figyelmet egy mai bejegyzés a The Economist egyik blogján, eszerint a télen született gyermekek később rosszabb mutatókkal rendelkeznek oktatási és egészségügyi téren, sőt még a jövedelmük is alacsonyabb lesz, mint azoknak, akik máskor látták meg a napvilágot. Elsőre semmi összefüggés nem mutatkozik a születési dátum és a későbbi eredmények között. A megoldást nem a hóesésben, vagy a hidegben, hanem például az oktatási törvényekben kell keresni. A télen született gyermekek ugyanis előbb érik el a 16 éves kort, mint társaik, így könnyebben maradhatnak ki az iskolából is.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) közzétette előrejelzését a térség gazdasági aktivitásáról. A kontinens növekedése magasabb, mint a fejlett világ országaié, azonban ez mindössze néhány nagy ázsiai gazdaság köré csoportosul. Az új előrejelzés módosította az eddigi várakozásokat. Kína estében a 2009-es GDP-növekedés az eddig prognosztizált 7.0 helyett 8.2 százalékos, India estében 5.0 helyett 6.0 százalékos lesz. Ezen nagy gazdaságok javuló adatai az egész térségre pozitív hatással lesznek.

Négyszázmilliárd euróba kerülne, komoly kockázatoknak lenne kitéve, de drasztikusan csökkenthetné Európa szén-dioxid-kibocsátását az a naperőműrendszer, amit a Szaharában tervez kiépíteni húsz óriáscég. Elég lenne a Szahara 0,3 százalékát lefedni naperőművekkel, hogy egész Európát el lehessen látni megújuló energiaforrással. Ezért döntött úgy húsz jelentős német cég, hogy tárgyalásokat kezd egy óriási erőműpark megépítéséről. A projektet és a találkozót is a Desertec Foundation szervezi, a vállalat célja, hogy közel 100 gigawatt kapacitású naperőműparkot hozzon létre Észak-Afrikában.

A Wall Street Journal gazdasági blogjában arról olvashatunk, hogy a Goldman Sachs egyik vezető közgazdásza szerint milyen lesz a gazdasági válságból való kilábalás. McKelvey öt fontos lépésre mutatott rá, ami a gazdaságot a recessziótól a fellendülés felé tolja. 1) A gazdaságpolitika ösztönzővé válik, ami mindig monetáris könnyítéssel és gyakran egy fiskális csomaggal is együttjár. 2) A saját tulajdonú lakások iránti kereslet megnő a könnyített hitelfelvételi kondícióknak köszönhetően. 3) A tartós árucikkekre irányuló fogyasztói kiadások szintén új erőre kapnak, részben annak köszönhetően, hogy az otthoni vásárlások növelik a tartós cikkek keresletét, másrészt pedig a hitelkönnyítések miatt. 4) A vállalatok általában igyekeznek emelni a fizetéseket, ezáltal a fogyasztási kiadások is megnövekednek. 5) A nagy lendület a készletkörforgásban pedig segíti a fellendülést az ipari szektorban.

Minap, az egyik legnépszerűbb amerikai talk-show témája az volt, hogy ha rossz napod van és nem fizetsz egy csekket könnyen az utcán találhatod magad. A probléma lényege, hogy sok alacsony jövedelmű amerikainak van hitele, de nincs szinte semmi megtakarítása. Egy 2007-es kutatás szerint az alacsony jövedelműeknek mindössze a 11 százaléka rendelkezik nyugdíj megtakarítással.