Mielőtt a magyar gazdaság és magyar gazdasági szereplők Kárpát-medencei helyzetét elemeznénk, illetve annak erősítése érdekében stratégiát próbálunk megalkotni, néhány lényeges kérdés tisztázása szükséges. A világ fejlett gazdasággal és magas életszínvonallal rendelkező országainak példája mutatja, hogy gazdaságuk nem csupán tőkeimportőr, hanem legalább ugyanolyan mértékben tőkeexportőr is. Ennek ellenére, a magyar gazdasági élet szereplői és irányítói között, továbbra is fellelhető az a vélekedés, hogy a magyar gazdaság túlságosan gyenge és tőkehiányos ahhoz, hogy a magyar tőke határon túli terjedése komoly tényezőként felmerüljön. Az ezzel szemben leggyakrabban felhozott érvek, hogy külföldön befektetett tőke nem Magyarországon adózik, nem Magyarországon teremt munkahelyet és a folyó fizetési mérleg területén is egyensúlytalanságot okozhat. Azt is mondják, hogy minden egyes külföldre irányuló befektetés a magyar gazdaság gyengüléséhez, a hazai beruházások csökkenéséhez, illetve a hazai foglalkoztatottsági problémák növekedéséhez vezetnek. Ezek az érvek rövidtávon lehetnek helytállóak, azonban hosszabb távon, a működő-tőke kivitel befektetés a jövőbe. Amennyiben jól átgondolt és mérlegelt az ügylet, az egyszeri tőkekivitelt hosszú időn keresztül vagyongyarapodás követi, amely vagyon vagy visszakerül az országba, vagy pedig újabb határon túli befektetéseket alapozhat meg. Gazdasági realitás az is, hogy létezik egy olyan vállalkozási méret, amely felett a magyarországi piac mérete, nem teszi lehetővé a kiegyensúlyozott fejlődést. Márpedig az a vállalkozás, amelyik nem növekszik az, jó eséllyel csak stagnál, de előbb vagy utóbb zsugorodni is fog. Másképpen fogalmazva: ha egy vállalat nem talál beruházási lehetőségeket, akár belföldön, akár külföldön, bár tevékenysége rövidtávon sikeresnek minősíthető, a hosszú távú versenyképességéből biztosan veszít. Ugyanez érvényes a nemzetgazdaságokra is, amelyik gazdaság nem bővül, az minden bizonnyal előbb egy helyben topog, majd zsugorodni kezd. Ennek következtében, habár rövidtávon a GDP maximalizálása tűnik a magyar gazdaságpolitika racionális célkitűzésének, hosszú távon mindenképpen a GNI maximalizálására kell törekedni.