Az IMF tanulmánya a Kelet-Európai országok globális kereskedelmi és pénzügyi integrációjáról és EU csatlakozási felkészüléséről. A tanulmány összehasonlítja Közép-Kelet Európa, Latin Amerika és Kelet Ázsia növekedési stratégiáit, és értékeli a Kelet-Közép-Európai stratégia fenntarthatóságát.

Az IMF tanulmánya az inflációt meghatározó tényezőkről a 10 újonnan csatlakozott EU tagállamban. A tanulmány szerint a közös tényezők, mint például az EU árszínvonalához való felzárkózás, mellett ország specifikus tényezők is szerepet játszanak az infláció alakulásában. Ezek közé tartoznak különösen az adott ország pénzügyi helyzete, a külpiaci árakhoz való igazodás hatása, és a belső kereslet-kínálati viszonyok.

Az IMF elemzése Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia versenyképességének változásáról a 2002-2007-ig terjedő időszakban. A tanulmány szerint a válságot megelőző időszakban a vizsgált országok versenyképessége nagy mértékben külkereskedelmük fejlődésének köszönhetően javult. A javulásban jelentős szerepet játszott a külföldi tőkebeáramlás és a globális keresletnövekedés. A négy ország versenyképességére a jelenleg is tartó válság ugyanakkor jelentős negatív hatással van, mert negatívan befolyásolja a versenyképességet korábban javító tényezőket.

IMF műhelytanulmány a korrupció tartós fennmaradásának okairól demokratikus országokban. A szerző szerint a korrupció úgy torzítja el a közkiadások és magánkiadások közötti erőforrás megosztást, hogy az a valós közkiadások csökkenéséhez, és amennyiben a medián szavazó közjavak iránti kereslete kellőképpen rugalmas, adócsökkentéshez vezessen. Ennek megfelelően a közkiadások emelése ilyen környezetben a korrupciót segítő intézményi változások (pl. gyengébb jogalkalmazás) támogatásához vezethet a szavazók oldaláról.

IMF műhelytanulmány a német tartományi fiskális politika és a központi kiegyenlítő politika kölcsönhatásáról és a német fiskális politika fenntarthatóságáról. A szerzők szerint a tartományok közti egyenlőséget célzó központi újraelosztás gyengíti a fiskális egyensúly fenntarthatóságát és a tartományok költségvetési fegyelmét.

Az új EU tagországok makro pénzügyi stabilitását tárgyaló IMF műhelytanulmány. A tanulmány az EU tagság első öt évének eredményeit tárgyalja. A szerzők szerint az új tagországok az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődtek ugyan, a pénzügyi stabilitást biztosító feltételek kialakítása azonban még folyamatban van, azért az új tagországok kevésbé felkészültek a globális pénzügyi rendszer zavarainak kivédésére.

Az IMF műhelytanulmánya a turizmus exportbevételeken belüli arányának gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. A szerzők szerint bár a kizárólag a turizmuson alapuló export önmagában nem képes megteremteni a fenntartható növekedés alapjait, a turizmus részesedésének exporton belüli növekedése növeli a gazdasági növekedés ütemét.

Az IMF műhelytanulmánya különböző országok gazdasági ciklusainak együtt mozgásáról az érintett országok gazdasági kapcsolatainak szorossága és jellege függvényében. A szerzők szerint az üzleti ciklusok közt erősebb a korreláció az egymással kiterjedt kereskedelmet folytató, különösen pedig a vertikális kapcsolatokkal jellemezhető országok esetében, azonban a vertikális kapcsolatok sem magyarázzák a bilaterális kereskedelem ciklusok együttmozgására gyakorolt hatásának 70 %-át.

Az IMF műhelytanulmánya a válságot követő gazdasági fellendülés hajtóerőiről. A szerzők szerint a recessziót követő években a fellendülés gyorsabb, a különböző gazdaságok talpra állásának gyorsaságában mutatkozó eltérések mögött gazdaságpolitikai és szerkezeti eltérések állnak. Válságot követő időszakban a gazdaság jobban reagál a fiskális és monetáris ösztönzésre, mint más időszakban, a valuta felértékelése, a rögzített árfolyamrendszer, és a kereskedelmi nyitottság ugyanakkor fékezik a fellendülést. Nyitott gazdaságok esetében ezért fontos a fiskális gazdaságélénkítő intézkedések országok közötti összehangolása.

Az IMF 2009. októberi országjelentése Magyarországról az IMF-fel kötött készenléti megállapodás keretében folytatott harmadik felülvizsgálat eredményével. A jelentés szerint az IMF 2010. októberéig kiterjeszti a készenléti megállapodást amelynek keretében a kormány a 2010. áprilisi választásokig még további 1,65 milliárd euró hitelt vehet fel, ami a Világbank stabilitási hitelével és az Európai Unió fizetési mérleg támogatásával együtt 2010. árpilisig összesen elérheti a 2,65 milliárd eurót. A jelentés szerint Magyarország ugyan teljesítette az IMF által szabott feltételeket, azonban 2009 első félévében a tartalékok terhére túlköltekezett, így a deficitcél csak az önkormányzatok vártnál alacsonyabb felhalmozási kiadásai miatt volt tartható.

Az IMF műhelytanulmánya a termelékenység növekedést meghatározó tényezőkről. A tanulmány Algéria, marokkó és Tunézia termelékenységi mutatóinak más országokkal való összevetése alapján a termelékenységet hagyományosan pozitívan befolyásoló intézményi tényezők, külkereskedelmi nyitottság és humán tőke mellett kiemeli a külföldi tőkebefektetések, a kormányzat méretének racionalizálása és a nők munkavállalásának termelékenység növelő szerepét.